2. rész: Első nap az új giminkben
Reggel hatkor kómás fejjel másztam ki az ágyamból, és még pizsiben átmentem Becca szobájába felébreszteni őt, mert képes és még elalszik.
- Becca kelj fel. - mondtam halkan, majd elismételtem még kétszer, egyre hangosabban, hogy megy is hallja.
- Renata, mi van? Miért nem hagysz aludni? - kérdezte az én néha zsémbeskedő nővérkém
- Reggel van, el kell menned zuhanyozni, felöltözni és indulunk suliba, még órák előtt be kell fejeznünk a beiratkozást.
- Csak öt percet adj. Kérlek! - mondta nyűgösen, bociszemeket meresztve.
- Jó, addig csinálok reggelit, de aztán jövök. Hozok majd kávét is.-mondtam azzal kimentem a szobájából, de az ajtót nyitva hagytam. Reggelirea kedvencünket csináltam: almás palacsintát.
- Szia drágám! - köszönt anya. - Segítsek?
- Szia anya. Igen kérlek folytasd a palacsinta sütést, amíg én felkeltem Beccát. - mondtam, majd megfogtam Becca kávéját és felvittem a szobájába.
- Jó reggelt. - mondtam és odaadtam a kávét.
- Köszi. - motyogta és belekortyolt a kávéjába.
- Gyere reggelizni. - mire kimondtam, Becca már mellettem állt, megérezte a palacsinta illatát.Együtt mentünk le reggelizni, megettük a palacsintát, majd mivel két fürdőnk van, így egyszerre mentünk zuhanyozni. Lezuhanyoztam, fogat mostam, megfésülködtem, majd felöltöztem és bementem a szobámba a cuccomért. megvártam Beccát az ajtó előtt, már rajtam volt a dzsekim és a bakancsom. Végre Becca is megérkezett, elindultunk a buszmegállóhoz. Ott állt egy fehér hajú lány, gyönyörű sárga szemekkel.
- Sziasztok. - köszönt mosolyogva. - Gondolom nemrég költöztetek ide, mert még nem láttalak titeket.
- Szia, igen, szombaton költöztünk ide. Renata Pallmer vagyok, ő itt az ikertesóm Rebecca. - mondtam és kezet nyújtottam.
- Rosalya vagyok, örülök, hogy megismerhettelek titeket. - mondta és megfogta a kezem. - Melyik suliba jártok?
- Rosalya vagyok, örülök, hogy megismerhettelek titeket. - mondta és megfogta a kezem. - Melyik suliba jártok?
- Ma kezdünk a Sweet Amoris gimiben. - mondta Becca.
- De jó!, Lehet, hogy osztálytársak leszünk! - örvendezett Rosalya. - Amúgy szólítsatok Rosanak.
Jött a busz felszálltunk, pár megálló múlva a sulinál voltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése